Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy egy adott társadalomnak, országnak, csoportnak vagy egy embernek, az adott technológiai fejlettség mellett, mennyi földre és vízre van szüksége, hogy önmagát eltartsa. Az ökológiai lábnyom kifejezi, hogy mennyire fenntartható vagy épp pazarló az adott csoport vagy egyén életmódja.
Az ökológiai lábnyom kiszámításánál azt veszik figyelembe, hogy az egyes tevékenységek mennyi földterületet igényelnek. Hat tényezőt vesznek számításba; az ipari tevékenység során keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterületek nagyságát, az állattartáshoz szükséges föld területet, az erdőgazdálkodás, fa-és papíripar által igénybe vett területet, az éves halászati adatokból származó és az újratermeléshez szükséges értéket, a fölművelés által igénybe vett területet és a beépített területeket.
A Föld lakosságának ökológiai lábnyoma már kb. 40 éve nagyobb, mint a Föld biológiai eltartóképessége, azaz többet fogyasztunk, mint amennyi újra tud termelődni, vagyis már unokáink elől vesszük el az erőforrásokat. Jelenlegi életmódunkkal 1,5 Földre lenne szükségünk.
Bár ennek hatásait még nem érezzük kellő súllyal, de a föld termelőképessége véges, azt mesterséges eszközökkel – például műtrágyázással – próbáljuk szinten tartani vagy emelni, ami azonban tovább rontja a hatásokat.

Tudod-e?
Az egyes országok ökológiai lábnyoma nagyon eltérő. A legnagyobb lábnyommal rendelkezők közé tartozik Kuvait, Katar, USA, Dánia, Belgium, Szingapúr, Bahrein, Svédország. Ha a Föld minden lakója úgy élne, mint egy katari, 4, 8 bolygóra, ha úgy mint egy amerikai, 3.9 Földre lenne szükségünk. Bár Magyarország az első 50-ben sincs benne, mégis 2-2,5 bolygó kellene akkor is, ha mindenki úgy élne, mint egy átlag magyar ember.