Csökkenthetjük a felhasznált műanyagok mennyiségét, ha betartjuk az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete által megfogalmazott 5 jó tanácsot.

A műanyagok olyan mértékben átszőtték mindennapjainkat, hogy már észre sem vesszük őket. Kényelmesek. Olcsók. Kikerülhetetlenek. A szomorú igazság azonban az, hogy az általunk használt műanyagok több mint 70%-át nem hasznosítjuk újra, és nagy részük végül az óceánokban vagy folyókban végzi.

Becslések szerint 5 billió darab műanyag úszkál jelenleg is az óceánokban. Legtöbbjük szabad szemmel is látható, ám egy másik típus észrevétlenül beépül az ökoszisztémába. Ez a mikroplasztik – a műanyag tárgyak 5 mm-nél kisebb darabkái, részecskéi.

Korábban ez a nagyobb műanyag tárgyak (zacskók, élelmiszer csomagolás, kötelek) felaprózódásából jött létre, ám napjainkra egyre többször már eleve mikroműanyagot gyártanak, például pelletet, port, háztartási vagy ipari célú csiszolóanyagot. Ez megtöbbszörözte a káros anyagok mennyiségét a környezetünkben.

A mikroműanyag különböző formában számtalan élelmiszerben megtalálható (sör, méz, asztali só stb.). Ám a legnagyobb érdeklődést a tengeri herkentyűk váltották ki. A legnépszerűbbeket, a halfilét és a nagy halakat vizsgálva tudósok megállapították, hogy ezekből nem jut jelentős mennyiségben mikroplasztik a szervezetbe, mert az a hal gyomrában reked. A kisebb halakat, rák- és kagylóféléket azonban legtöbbször egészben fogyasztjuk, így ezek már aggodalomra adhatnak okot. A mikroműanyagok fogyasztásának egészségügyi következményei nem tűntek ezidáig túl jelentősnek, ám a terület még további kutatásra szorul.

Függetlenül ettől, az már bizonyított tény, hogy a műanyagok használata növekszik és károsítja a vizek élővilágát. A delfinek és bálnák belegabalyodnak az elhagyott műanyag hálókba, a teknősök megeszik a műanyag zacskókat, ami eltömíti a tápcsatornájukat. A tengeri állatok belefulladnak a szemetünkbe. De, ha úgy akarjuk, véget vethetünk a műanyagok korának.

A rövid felvezető után pedig következzék az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által megfogalmazott 5 jó tanács, melyekkel csökkenthetjük műanyag-függőségünket:

1. Kerüljük az egyszer használatos műanyagokat

A mindennapjaink során használt műanyagok 90%-a egyszer használatos, eldobható termék: bevásárló szatyrok, műanyag csomagolás, papír pohár tetők. Az egyszer használatos műanyagok kiemelten károsak a környezetre, mivel egy zacskó lebomlásához akár 1000 évre is szükség lehet. Ezekből képződhet mikroplasztik is, illetve emlősök, halak és madarak tápláléknak gondolva el is fogyaszthatják azokat. Vegyük észre ezen műanyagok jelenlétét a hétköznapokban, és keressük helyette a tartós megoldást: vászontáska, üveg tároló, fém evőeszközök, saját bögre.

2. Ismerjük fel a rejtőzködő mikroműanyagokat

Sok kozmetikai és szépségipari termék tartalmaz hámlasztó hatású kis műanyag részecskéket. Ártalmatlannak tűnnek, de épp a méretük miatt könnyen kicselezik a víztisztító berendezéseket és eljutnak természetes vizeinkbe. Használjunk természetes hámlasztókat, mint a zabkása vagy a só.

3. Legyen saját vizespalackunk

Az eldobható ásványvizes és üdítős palackok teszik ki a műanyag szemét nagy részét. Több mint 480 milliárd PET palackot vásároltak 2016-ban. Ha ezeket egymás mellé tennénk, félúton lennénk a Nap felé. Használjunk kulacsot vagy újratölthető palackot. Sok helyen vannak ivókutak, ahonnan újratölthetjük ezeket.

4. Mondjunk nemet a műanyag evőeszközökre, szívószálra, dobozokra

Néha kérés nélkül kapjuk a műanyagot. Utasítsuk vissza a szívószálat vagy a műanyag evőeszközöket. Ha étteremben elcsomagoltatnád a maradékot, kérd azt a lehető legkevesebb dobozban.

5. Szelektáljunk!

Az általunk használt műanyagok nagy része nem kerül újrahasznosításra. Ahol erre lehetőség van, szelektálj, de közben ne feledd, még mindig azt a szemetet a legegyszerűbb kezelni, amit nem termeltünk meg.

A fenntartható módon kezelt óceánok, folyók, halkészletek kiemelt fontossággal bírnak. A halászat és akvakultúra biztosítja a megélhetést a világ lakosságának 10-12%-nak. Az egy főre jutó halfogyasztás az 1960-as évek óta 10 kg-ról több mint 20 kg-ra nőtt 2016-ra, ami azt mutatja, hogy nagy a kereslet irántuk a természeti erőforrások kimerülése ellenére. A műanyag termékek kényelme vajon tényleg megéri, ha ennek az óceánok és a vízi élet jövője az ára? Óvjuk meg természetes vizeinket a szennyezéstől!

 Kép forrása: Pexels